
Az építész szakmához hasonlóan, nehéz terepen kevés területen találhatja magát a pályakezdő. Kiss Loránd sepsiszentgyörgyi építész épp most lépett arra az útra, amelyet minden önálló építész be kell járjon, amely szilárd elképzelések és következetes munka nélkül jóformán nem is járható. Arról kérdeztük, hogy miért döntött éppen Sepsiszentgyörgy mellett.
Hol tanultál, hol végeztél?
Bukarestben végeztem az Építészeti Egyetemen. Kolozsvárra is bejutottam, jártam is ott két hetet, de időközben megtudtam, hogy a bukaresti egyetemre is sikerült a felvételim, így amellett döntöttem. Brassóba jártam felkészítő órákra, a tanárom javasolta a fővárost, mondván, hogy az egyetemi képzés komoly, színvonalas, illetve sok lehetőség van nyitni külföld felé.
Van egy komoly gyakornoki időszakotok. Ezt hogy kell elképzelni?
Egyetem után egy legalább 5 éves tapasztalattal rendelkező építész mellett kell gyakornokoskodni, az ő felügyelete alatt dolgozni projekteken.
Már negyedévben elkezdtem dolgozni Bukarestben, ötödéven pedig Isztambulba nyertem Erasmus ösztöndíjat, ami alatt igyekeztem gyakornoki munkát is végezni az egyetem mellett. A hat év eltelte után végül Sepsiszentgyörgyön, Zakariás Attila építésznél kezdtem el a gyakornoki munkámat.
Miért költöztél haza?
Egyrészt itthon van a családom, ami egy stabil pont számomra. Másrészt Bukaresthez már nem igazán kötött semmi. Nem találtam ott a helyem, így költöztem haza.
Nehéz itthon elhelyezkedni kezdő építészként?
Én úgy látom, hogy itthon egy tapasztalt építésznek is nehéz dolga van. Itt az emberek tudják, hogy mit akarnak, sok esetben inkább rajzolót keresnek, mintsem építészt.
Hogyan lehet meggyőzni mégis az embereket, hogy vegyék figyelembe egy szakmabeli javaslatait?
Általában a kliens ragaszkodik a saját elképzeléséhez, viszont azzal is tisztában van, hogy egy házat megtervezni nem kétnapos munka. Hozzánk rendszerint már stabil elképzeléssel jönnek, de próbálunk javaslatokat nyújtani. Nekünk az a dolgunk, hogy finomítsunk az ötleten. Próbálunk rávílagítani arra, hogy nem feltétlenül az a megfelelő, amit a kliens elképzel első körben, így eljutni egy közös nevezőre, amikor a kliens is belátja, hogy neki az miért jobb.
Azt érzem, hogy most tanulok bele igazán a szakmába. Az egyetem alatt mindenféle programon végigmegy az ember, a sportlétesítménytől egészen a családi házig. Amikor belecsöppensz a konkrét munkába, olyan kérdésekkel kerülsz szembe, amelyekkel egyetem alatt nem biztos, hogy találkoztál. Tehát tanulási folyamat van mindig.
Gondolom, vannak pozitív példák is.
Van az is, persze. Van olyan kliens, aki úgy jön hozzánk, hogy építészt keres. A neki szükséges funkciókat vázolja fel, és nyitott az ötleteinkre.
Hogyan látod, itthon van ennek a szakmának perspektívája, van fejlődési lehetőség?
Ha valaki dolgozni akar, annak munka mindig kerül. Minőségi munka is van, viszont ahhoz kell már egy bejáratott kapcsolati háló, nem árt, ha ismerik a neved. Látok perspektívát, lehet például saját weboldalt készíteni és tágítani a piaci kört. Egyelőre a városban vannak munkáim, de ez nem jelenti azt, hogy be vagyok korlátozva. Ez most egy állomás, egy szakasza az életemnek.
A munkádhoz komoly programcsomagra van szükség. Egy pályakezdőnek milyen lehetősége van betörni a piacra, mennyire nyitottak az emberek?
A munkához szükséges programok nagyon drágák, sok esetben pályázni kell a támogatásra. Kezdőként szerintem nagy feladat megteremteni az erőforrásokat. Emellett fontos, hogy lelkiismeretesen csináld. Tény, hogy anyagilag is rá kell fordítani.
Magánemberként nézve vonzó számodra a város? Hol képzeled el a jövődet?
Jelenleg itthon élek, itt alakul az életem, szeretem a várost, viszont az is lehet, hogy hosszú távon majd máshol lesz a stabil életem. Jelenleg próbálok kapcsolatokat kiépíteni, lehetséges, hogy beugrik majd egy olyan projekt, amely vonzó számomra, látok benne kihívást. Nagyon szeretek mozogni, a munkám nagyrésze viszont a géphez köt.
Szeretnék más városokban is tervezni, együttműködni más cégekkel. Kezdő építészként szükségem van gyakorlatra, minél több tapasztalatra.