Karácsony Zsolt a Junior Business Clubban kifejtett tevékenysége miatt sok olyan pályakezdővel találkozik, akik különböző állami vagy EU-s támogatásra építik fel vállalkozásaikat. Mivel 2019-ben is több, startupokat célzó pályázati kiírást hirdetnek meg országszerte, a lehetőségekről, illetve a vállalkozásokra váró jövőről kérdeztük.
– Folyamatosan tartod a kapcsolatot fiatal vállalkozókkal. Startupon hogy lehet elindulni fiatal hazaköltözőként?
– Egyelőre nincs pontos statisztikánk arról, hogy mennyire tehető azoknak a fiataloknak a száma, akik hazaköltöztek és vállalkozást indítottak, de a startup diaszpóra program kapcsán már sikerült olyan Magyarországra elvándorolt fiatalokat megszólítani, akik a közeljövőben itthon fognak vállalkozást indítani. Erre nagy a kereslet.
– Mesélj a Startup plus programról.
– A Startup plus program során több szervezet nyert finanszírozást, amelyeket régiós szinten bonyolítanak le. A Kovászna Megye Tanácsa által kiírt pályázatok keretében közel 400-an végeztek el képzést régiószinten, főként a megyében és Brassóban. Mivel itt van a központ, így sok embert sikerült mozgósítani, nagy volt az érdeklődés. Negyven nyertes pályázat volt, főként olyan válalkozó szellemű fiatalok és vállalkozók részéről, akik stabilan itthon vannak. A programot egy képzés előzte meg, amely kimondottan az itthon élőknek szólt, hiszen maga a program is megköveteli hosszútávon az itthonmaradást.
– Milyen jellegű startupok működnek a megyében?
– Színes és változatos a paletta mind az üzleti ötletek, mind az ágazatok szempontjából. Az egészségügyi iparból fogászati rendelő kialakítására érkeztek pályázatok, ugyanakkor sporttal kapcsolatos ötletek is voltak, például tenisz- és futballpályák létrehozására. Az IT szektorból is kaptunk ötletes megoldásokat, ilyen volt az okos névjegykártya (olyan alkalmazás, amely a kapcsolatok begyűjtését könnyíti meg). Vannak merész ötletek is, főként turisztikában (hőlégballon), vannak élelmiszeriparhoz kapcsolódó projektek és vendéglők létrehozásárára is érkeztek kezdeményezések. Nyújtottak be pályázatot autómosoda működésére is.
– Az innováció feltétel a projektek benyújtásánál?
– A Startup plus program Romániaban mint fogalom még önmagában nem jelenti azt, hogy kötelezően innovatívnak kell lenni, viszont a pontozási rendszerben számít az innovatív jelleg. Főként a nemzetközi piacra való tervezést jelenti a startup kifejezés, de az itthoni startup programok inkább kezdő vállalkozások támogatását tartják szem előtt, amelyek nem feltétlenül célozzák a globális piacot. A hazai startup vállalkozások többnyire a helyi és regionális környezetben nyújtanak megoldást.
– Hogyan látod, jobban kedvez ez a program azoknak, akiknek már meglévő vállalkozásuk van és azt szeretnék fejleszteni?
– Egy ilyen pályázat lehívásánál természetesen nem árt, ha a pályázónak van tapasztalata ezen a téren, fontos a kapcsolati tőke, már meglévő vevőbázis, egy év alatt ugyanis a támogatási összeg 25%-át kell biztosítania forgalomban, ami pályázati kiírásonként változik, 35.000 – 45.000 lej közé tehető.
Egy fiatal vállalkozónak tehát meg kell tanulnia, hogy mit jelent vállalkozni, fel kell mérnie a költségeket és az ügyintézés nehézségeit, emellett szem előtt kell tartania az elszámolás és a jelentések elkészítését, partnerségeket kell kialakítania és magát az arculatot felépítenie.
Mindenképp fontos, ha ismernek már a szakmában, ha van kapcsolati hálód, ez jelentősen megkönnyíti a működést. Már meglévő céggel könnyebb pályázni, hiszen megvannak azok az eszközök és pénzügyi támogatások is, amelyek egy kezdő esetében még nincsenek. Úgy gondolom, hogy a kiíroknak el kell dönteniük, hogy mi a kiírás célja: kezdőket vagy már működő vállalkozásokat szeretnének-e támogatni.
– Ez hogy fog alakulni a közeljövőben?
– Jelenleg országos szinten minden szervezetnél megvannak a győztes projektek, a régiót tekintve ez kb. 1500 vállalkozást jelent. Következő lépés a finanszírozási szerződések megkötése.
A fő kérdés számomra az, hogy mi fog történni 3 év múlva ezekkel a vállalkozásokkal, ugyanis a támogatási szerződések 3 éves időkeretre érvényesek. Fenn tudnak-e maradni vagy teljesen megszűnnek.
Úgy gondolom, hogy akkor beszélhetünk sikerről, ha hosszú távon minél több vállalkozás működőképes marad és fejlődni tud, minél nagyobb munkaerőt képes megmozgatni.
Léteznek általános statisztikák arra vonatkozóan, hogy meghatározott időszakban a cégek hány százaléka tud fennmaradni, én úgy látom, ha a nyertes projektek 30%-a képes lesz továbbfejlődni, ami nagyon jó eredménynek számít. Remélem, hogy a fennmaradó cégek hosszú távra terveznek, és idővel egyre nagyobb foglalkoztatottságot fognak elérni a régióban.
