Ha most kellene pályát választania, a mesterséges intelligenciában gondolkodna Bihari Béla, az IT Plus Cluster elnöke, aki szerint a Székelyföld számára az elkövetkező években lesz még nagyobb szenzáció ez a technológia, a mezőgazdaságtól a kereskedelmen át egészen az egészségügyig. A fiatal generáció máris jobban érti és érzi ezt az irányt.

 

– Humánerőforrás-hiány van Székelyföldön. A tevékenységi területeteken belül versenyhelyzetben vagytok, jó IT-szakemberekért kell megküzdenetek nagyvállalatokkal. Hogyan lehet felvenni a versenyt?

– Komoly versenyhelyzetben vagyunk a multinacionális cégekkel szemben. Ha az összképet nézzük, és az élhetőséget is bevonjuk mint szempontot, összességében egy kisváros élhetőbb tud lenni a nagyvárossal szemben. Olyan fiatalokat keresünk, akik már tapasztaltak külföldi vállalatok működésében, bejárták a világot, kipróbálták már magukat nagyválallati struktúrában, ezekből tanultak, és váltani, hazaköltözni szeretnének. Ezt az életfázist kell megragadnunk, amikor mérlegelik a hosszú távú letelepedést. Amikor figyelembe veszik a családalapítás körülményeit is, a lakhatási lehetőségeket, családi vagy szülői házban gondolkodnak, egy „zöldebb”, akár vidéki környezetben.

Azt is figyelembe kell venni, hogy nem egyszerű lemondani egy nagyváros előnyeiről és a nagyvállalatoknak mint munkaadóknak az előnyös juttatásairól, gondolok itt egy kellemes munkakörnyezetre, a kreatív terekre, kávészünetre, éves képzésekre, csapatépítő tréningekre és céges kirándulásokra.

– Milyen különbségek vannak a bérezések között?

– Még mindig jelentős különbségek vannak. Természetesen sok esetben ez projektfüggő lehet. Ha egy helyi kisvállalat globálisan gondolkodik és nem korlátozza magát és tevékenységét a helyi piacra, akkor lehet előnyös juttatási csomagban gondolkodni. A globális piac viszont nagyobb falat, a nyugati országok ebben profibban, felkészültebben, nagyobb tapasztalattal működnek. Mi is jó kártyákkal játszunk, viszont be kell bizonyítanunk, hogy kisvállalatként is képesek vagyunk kompetens projekteket bevonzani Székelyföldre, és versenyképes bérezési csomagot ajánlani. Ezért van szükség például az önkormányzatok és egyéb kiegészítő szolgáltatások támogatására a bérezés mellett.

– Egy IT szakembernek mit tud a város ajánlani?

– Azt kell mondanom, hogy ha személyesen kellene döntenem, mielőtt hazajönnék, első körben jó messzire mennék. Klasszikus példák a nagy elődeink, Gábor Áron vagy Tamási Áron, akik vilàgot láttak és felismerték, hogy időnként jó kívülről is látni az itthoni életet.

Ha pályakezdő lennék, mindenképp a mesterséges intelligenciában gondolkodnék. Úgy látom, hogy ez a jövő. Minden alkalmazási területen lehet használni, a mezőgazdaságtól a kereskedelmen át egészen az egészségügyig. A nagyvállalatok ezt komolyan is veszik. És természetesen ezeknek a területeknek a kiegészítő szakmái, gépi tanulás, adatelemzés, másodlagos véleményformálás. Úgy látom, pár éven belül még nagyobb szenzáció lesz a mesterséges intelligencia Székelyföldön is.

– Ezek olyan algortimusok, amelyeket tulajdonképpen már ismerünk, használunk.

– Így van, valójában egy tanulási algoritmuson alapuló beépített „intelligens” modulokról beszélünk. Nagyon egyszerű példa erre a telefonomon futó applikáció, amely tudja, hogy épp mit csinálok, hová megyek. A szenzorok jelzik, hogy jó irányba haladok-e vagy irányt kell változtatnom ahhoz, hogy elérjem a célom. Ebből tanul és egy idő után a szokásaimat felismerve előrejelzéseket tud adni.

– Hogy látod, mely területeken lehetne ezt fejleszteni itthon?

– A Gnome Design Kft. 2019-ben, Székelyföldön úttörőként indított el egy kutatásfejlesztési projektet, amely másodlagos orvosi véleményt formál és mesterséges intelligencián alapszik. Öt európai neves orvosi kutatóintézettel dolgozunk együtt ezen az 5 éven át tartó kutatáson.

Úgy gondolom, hogy a szakembereken kívül a vállalatoknak is el kell gondolkodniuk azon, hogyan és merre fejlesztik tovább cégeiket.

Ez új folyamatokat fog eredményezni, és erre mind a munkavállalóknak, mind a munkaadóknak fel kell készülniük. Most történik talán előszőr az emberi evolúció korában, hogy a fiatalabbik generáció tanítja az idősebb generációt. Ezen jelenség kibontakozása egy aránylag konzervatív székelyföldi vállalati közegben eléggé meredeknek tűnhet. Nyitottabbak kell lennünk az újra, az új generációk meglátásaira.

– Mesélj a másodlagos orvosi szakvélemény projektről. Hogyan kell ezt elképzelni?

– Egy rákszűrés példáján keresztül szemléltetném. Egy orvoscsoport több ezer látletetet elemez ki élete során, amely szerzett tapasztalatát is felhasználva tud szakvéleményt formálni. Egy olyan mesterséges intelligencia platform, amely egy több milliós adathalmazon tanult, pontosabb előrejelzést tud eredményezni, ezzel is segítve az orvosok munkáját. Fontos, hogy jelenleg még másodlagos véleményezésről beszélünk, a konkrét orvosi döntés után. Ezeket az adatokat és elemzéseket ezután összevetik egy több milliós adatbázisban, ahol hasonló minta alapján lehet pontos kiértékeléseket megállapítani.

Ezek a megoldások másfelől etikai és jogi problémákba ütköznek. A GDPR azt is előírja, hogy a páciens adatait nem szabad közzétenni, felhasználni, ezeket csak nagyon komoly biztonsági architektúrára épített megoldásokkal tudjuk használni. Mi azt szeretnénk, hogy a páciens adatait ne vigyük ki a kórházból. Helyben elemzünk, az adatokat előkészítjük különböző algoritmusok feldolgozására, ezek lokálisan, a kórház infrastruktúráján belül történnek. Az eredmények egy felhő alapú szolgáltatással kerülnek össze, és a világ bármely pontján lévő orvos rendelkezésére bocsáthatók.

Az adatok tehát, és ez a lényeg, helyben maradnak, az illető intézményben csupán felhasználják mesterséges intellegincia tanítására.

Skandináv államokban például, és szerintem ez nagyon izgalmas, a börtönben levő rabokkal nem fizikai munkát végeztetnek, hanem mesterséges intelligenciákat tanítanak be, pl. képelemző algoritmusokat.

– Milyen hatása lehet ennek a mezőgazdaságra?

– Úgy gondolom, hogy a mezőgazdaság is egy izgalmas ágazat. Ha végig utazunk a környéken, láthatunk szinte sci-fibe illő mezőgazdasasági eszközöket. Napjainkban egy traktorista igencsak értékes szakmának bizonyul. A traktor sokat fejlődött ebből a szempontból, szenzorokkal és egyéb technológiákkal rendelkezik, amelyek hatékonyabbá teszik a működését. Ezt nevezik precíziós mezőgazdaságnak, amikor a valós időben mért adatok alapján történik az egyes munkafolyamat, az öntözés, permetezés vagy éppen a vetés. Például, ezen mérési adatok elemzésével és összevetésével fel lehet mérni és követni egy adott év termelési hozamát. Innentől, hogy az eredményeket hogyan használjuk fel további alkalmazásokban, erre a lehetőségek korlátlanok. A határ a csillagos ég.

Cikk megosztása