5000 körüli vállalkozás. Ez a Kovászna megyei kis és közepes cégek száma. Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint Romániában a folyton változó jogszabályok és a bürokrácia miatt nehéz vállalkozni, de Sepsiszentgyörgyön mégis megéri.

 

– Ha egy vad becslést veszünk alapul: összevetve más megyék statisztikáit a Kovászna megyében készültekkel, mekkora lehet a vállalkozók közt a fiatalok aránya? Jobban állunk, mint más megyék, vagy rosszabbul?

– Jó lenne pontos adatokat tudni, de ezeket az Igazságügyi Minisztérium alárendeltségébe tartozó Cégbíróság kezeli és nem a Kereskedelmi Kamara, ezért nincsenek pontos adataim: abból, amit személyesen tapasztaltam, arra következtetek, hogy sem különösen jobban, sem rosszabbul nem állunk más, átlagos megyéhez viszonyítva. Ami a fiatal vállalkozókat illeti, elkezdődött egy generációváltás. A 90-es évek elején alakult vállalkozások esetében az idősebb generáció elkezdte átadni a stafétát. Hogy képesek lesznek-e a fiatalok sikeresen továbbvinni a vállalkozásokat, ezt nehéz megjósolni, hiszen nincs egy sikerrecept. Természetesen jó az, hogy ha a cégvezetőknek vannak bizonyos alapismereteik: akik a 90-es években indították el a vállalkozásaikat, azok útközben tanulták meg a jogszabályokat, működési elveket. A fiatalabbak egyetemen sajátítottak el bizonyos szakirányú ismereteket, ami az elméleti felkészültségükben segített, a gyakorlati kérdések egy jelentős részében viszont vannak kihívások, amikre nem lehet rákészülni.

A vállalkozást érezni kell, a vállalkozás egy létforma.  Romániában nehezíti a helyzetet a törvények indokolatlanul gyors változása és a bürokrácia, illetve az online ügyintézés hiánya, vagy gyenge jelenléte.

Egyébként, ami a jogszabályok változását illeti, az Országos Kereskedelmi és Iparkamara készített egy felmérést, amiből kiderült, hogy ez a tapasztalt vállalkozók helyzetét is megnehezíti, akkor nyilvánvaló, hogy egy fiatal vállalkozó esetében ez még rosszabb.

– Mennyire jellemző Kovászna megyére a külföldről, belföldről hazaköltöző vállalkozók jelenléte?

– Nincs pontos adat, viszont az utóbbi időben több olyan kezdeményezés is van, amely elősegítheti ezt a folyamatot. Gondolok itt például az olyan vissza nem térítendő támogatásokra, amelyek kimondottan a külföldről hazatelepedni szándékozó fiataloknak lett kitalálva (Diaspora Start Up) de ugyanakkor vonzó lehet a kezdő vállalkozások alapításához nyújtott mindegy 40.000 eurós vissza nem térítendő támogatás is. Ezt szintén gyakorlati tapasztalatomból mondom, hiszen a Közép Fejlesztési Régióban futó vállalkozásserkentő programok kapcsán folyamatosan kopogtatnak be hozzánk fiatalok, akik az itthoni terepet mérik fel. Tömegjelenségről nem beszélhetünk, de ha százalékokba nem is mernék belemenni, azt kell, hogy mondjam, hogy jelentős mozgolódás tapasztalható.

– A hazaköltöző fiatal vállalkozókról gyakran mondják, hogy bátrabbak, merészebbek. Mi a véleménye, lehet ezt tanítani, fel lehet őket készíteni mondjuk már iskolában?

– Természesetesen lehetne, vannak is visszajelzések erre vonatkozóan, viszont azt látni kell, hogy az iskolai tantervek ebből a szempontból rendkívül rugalmatlanok. Sajnos az ország nem arról híres, hogy az életre, az életrevalóságra neveli a fiataljait.

Mi is történik, amikor céget alapítasz? Ugye elsősorban kell egy ügyvezető, és egyik napról a másikra arra ébredsz, hogy neked ügyvezetőnek kell lenned, holott eddig senki nem tanított téged arra, hogyan kell ezt csinálni, mit jelent ügyvezetőnek lenni. Az iskola, sajnos, nem készít fel ilyen jellegű gyakorlati dolgokra. Mi, mint ügyvezetői kamara, próbáltunk ilyen tanfolyamot elindítani, sikeres is volt, sok jó szakemberet sikerült meghívni.

– Lát hajlandóságot arra az állam részéről, hogy a jövőben támogassa a fiatal vállalkozókat?

– Ebből a szempontból árnyalt a kép, hiszen egyrészt ott vannak a már említett vállalkozásösztönző programok, amelyek egy részét a kormány támogatja, a másik része pedig szintén az állam által lebonyolított európai uniós finanszírozás, viszont az érem másik oldala az, hogy a román  állam a túlzott bürokrácia, a rugalmatlan és gyakran változó törvények, az átfogó online ügyintézés gyenge jelenléte és a köztisztviselők hozzáállása alapján még mindig nem viselkedik vállalkozóbarát közegként. Nemrég beszélgettem egy fiatal vállalkozóval, aki mezőgazdaságban dolgozik, egyéni vállalkozói engedéllyel és alkalmazottakkal. A fiatalember a Pénzügyön tudta meg, hogy valójában neki nincs engedélye, mivel az új törvények értelmében az egyéni vállalkozók körét csökkenteni kellett, ő ezt nem tette meg, ezért visszavonták az engedélyét anélkül, hogy értesítették volna, pedig minden kapcsolati adata az állam rendelkezésére állt. Az ilyen és hasonló esetek elszomorítóak, hiszen azt mutatják, hogy még nincs kialakulva egy igazi partnerség az állam és a vállalkozói szféra között.

– Kovászna megyében hogyan alakul a vállalkozói tendencia?

– Én úgy gondolom, hogy érdemes hazajönni, több okból is. Elsősorban azért, mert itt az ember valóban itthon van, ami azt jelenti, hogy itt vannak a szülők, nagyszülők, könnyebben kap segítséget főleg egy fiatal vállalkozó.

Elmondhatjuk, hogy aránylag kis város vagyunk, viszont biztonságos ez a hely, nyugodtan engedhetjük el gyerekeinket iskolába, tiszta a levegő és jó az ivóvíz. Természetesen ezek vállalkozói szempontból is fontos tényezők. Az élhető környezet mindenképp pozitív hatással van a vállalkozásra, emellett pezseg a kulturális élet, vannak sportolási és kikapcsolódási lehetőségek, ez mind-mind hozzáad a város értékéhez.

– Vannak-e szakemberek, kap-e a régió állami vagy akár uniós támogatást?

– Természetesen igen, az elmúlt időszakban számos támogatást kaptunk, főként a mikrovállalkozásokat sikerült jelentős támogatásokkal finanszírozni. A befektetett idő és energia mindenképp eredményt hoz. Sikeresek voltak ugyanakkor a már említett startup jellegű támogatások is, hiszen a támogatás kedvezményezettjei közül több mint hetven a megyénkből került ki.

Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy vállalkozásban nincs sikerrecept, de azt kell mondanom, hogy sok esetben egy vállalkozás sikere vagy épp sikertelensége, hatékonysága nem városfüggő, nem helyfüggő. Próbálunk specifikus segítséget nyújtani, de azt figyelembe kell venni, hogy az országban a törvénykezés centralizált, ebbe kell beleférni. Sepsiszentgyörgy viszont sok szempontból úttörő, a vállalkozások terén is sikerült olyan intézkedéseket foganatosítani, amiért érdemes itt vállalkozni. Gondolok itt elsősorban a különböző de minimis támogatásokra, amelyekkel az újonnan létrehozott vagy a már működő vállalkozások élhetnek adóeltörlés vagy adóvisszatérítés formájában, viszont fontos versenyelőnyt jelenthet az itt megtelepedni szándékozó vállalkozások számára az is, hogy a sepsiszentgyörgyi ipari parkban nagyon kedvezményes körülmények között bérelhetnek vagy vásárolhatnak telephelyet, irodát, és élvezhetik az ipari parkok által nyújtott ingatlan- és területadó mentességet.

– Milyen típusú iparágakban érdemes itthon vállalkozást indítani?

– A kreatív iparágak szerencsés választásnak bizonyulnak, egyre keresettebbek, itt megemlíteném az IT szektort, amely jelen van mindenhol. Napjainkban a vállalkozás piaca nincs leszűkítve egy régióra, az internet által az egész világot el lehet érni, a világ bármely pontjára ki lehet küldeni egy terméket. Viszont fontos azt körvonalazni, hogy az én termékeim miben másak a többi termékhez képest, mit tudnak nyújtani. Végszóként talán megismételném, amit már elmondtam, a vállalkozást érezni kell, a vállalkozás egy létforma, sikerét vagy sikertelenségét nem lehet recept formájában leírni. Viszont itthoni, barátságos környezetben talán biztosabb a siker.

Cikk megosztása