A több mint 700 éves történelemmel rendelkező Sepsiszentgyörgy a történelmi Háromszék legjelentősebb városa, ma Kovászna megye székhelye, Erdély legnagyobb magyar többségű városa. 

Sepsiszentgyörgy fordítja országos viszonylatban a legnagyobb összeget a kultúrára a városi költségvetésből, ugyanakkor szintén országos viszonylatban 3. helyen áll a kulturális vitalitás terén.

A Székelyföld peremén elhelyezkedő Sepsiszentgyörgy, a tőle 30 kilométerre található, több mint 250 ezer lakosú, román többségű Brassó közelségétől igyekszik függetlenedni, ebben a törekvésében a kultúra az egyetlen kapaszkodója. Sepsiszentgyörgy a kezdetektől fogva hangsúlyt fektetett a kultúrára, művészetekre. 

A kulturális életre való nyitottság és annak jövőbemutató megteremtése mindig is része volt az itt élő polgárok gondolkodásának. Nemcsak az első székely színházat alapítják meg a térségben, hanem mára a legtöbb színházzal rendelkező kisvárossá vált az országban.

Sepsiszentgyörgy ma megyeszékhely, a régió egyik legígéretesebben fejlődő városa. A város lakossága 56 006 főt számlál, a nemzetiségi arány a következőképpen oszlik meg: 41 233 magyar, 11 807 román és 396 roma, valamint 148 más nemzetiségű polgár (ukrán, német, török, bulgár, olasz, zsidó, örmény, csángó).

Sepsiszentgyörgyön a kulturális intézmények száma jelentős. Feladatkörüket tekintve minden területet lefednek, kezdve a kiállítóterektől a színházakig. A művelődési és kulturális intézmények közül a Tamási Áron és az Andrei Mureşanu színházak, az M Stúdió Mozgásszínház, a Háromszék Táncegyüttes, a Székely Nemzeti Múzeum, a Kónya Ádám Művelődési Ház, a Bod Péter Megyei Könyvtár, a Gyárfás Jenő Képtár, a Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér és a Míves Ház a legfontosabbak.