Rovat
Nem a szentgyörgyiek pénzén akar meggazdagodni, de Sepsiszentgyörgyön szeretne dolgozni – külföldiek pénzéért. Kerekes Attila, a VocalCycle egyik alapítója és tulajdonosa hosszú utat járt be külföldön, mire sikerült annyi pénzt összegyűjtenie, hogy elindíthassa saját kis vállalkozását, amiről álmodott.
A Bukarestben töltött egyetemi évek után mindenképpen létre akart hozni egy civil szervezetet – és ha már amúgy is Sepsiszentgyörgyről származott, megalapított egy olyan egyesületet, amely a térség interetnikus kapcsolatait mutatja be és segíti a fiatalokat. Alexandru Andriesei Sepsiszentgyörgyöt választotta: munkát keresett és talált, családot alapított, és rendkívül aktív a fiatalok körében.
Az ifjúsági szervezetekben tapasztalt bámulatos tevékenysége révén Alexandu Ujvarosi-Brezeanu a sepsiszentgyörgyi fiatal generáció egyik hajtómotorja. Az ország vagy a világ különböző sarkaiba elvándorolt barátaival szemben Alexandru hazatért, és meggyőződése, hogy Sepsiszentgyörgy ideális város a fiatal családok számára.
Ha valaki megédesítheti a sepsiszentgyörgyiek napját, akkor Horváth Orsi igen: finom süteményeivel, tortáival, újabban pedig fagyijával sokak szívébe belopta magát. De hogy jutott el oda, hogy cukrászdája legyen, és milyen lenne Szentgyörgy tortája?
Van, akit megpróbál hazacsalogatni, és van, akit nem. Décsei Kinga ugyanis úgy gondolja, ki-ki saját maga érzi, hol igazán boldog. Ő Sepsiszentgyörgyön találta meg az otthont, miután évekig külföldön próbálkozott, és Sepsiszentgyörgy jelenti számára azt a város, amely a Romániát átszövő jövőkép nélküli állapotot ellensúlyozza.
Azt már 19 évesen tudta, hogy Sepsiszentgyörgy egy családbarát, élhető város, de igazán ez csak akkor érett meg benne, amikor egy külföldi kitérőt követően tíz évvel később hazatért. Dáncsuj Annamária férjével itthon rakott fészket, most várják kisbabájukat, és közben sorra érik az itthoni közösség nyújtotta kellemes élmények.
Vlad Vidican egy sepsiszentgyörgyi fiatal ügyvéd. Néhány évvel ezelőtt, még egyetemistaként, Lengyelországban tanult ösztöndíjjal, majd megnyert egy másikat az Egyesült Államokba. A magas szintű egyetemi képzés után azonban Vlad Vidican nem maradt Amerikában, és még csak nem is költözött egy pezsgő romániai nagyvárosba: úgy gondolja, hogy vissza kell adnia valamit annak a közösségnek, amely bele fektetett.
