Akár már jövő év végén felszállhatnak az első repülőgépek a brassói, lassan tíz éve épülő repülőtérről. Mivel évekig Bukarest inkább botlasztani próbálta a projektet, a környékbeli nagyobb önkormányzatok regionális együttműködésekben kezdtek el gondolkodni. Most végül a kormány is beszáll a költségek finanszírozásába.

 

Tavasszal, amint az időjárás lehetővé teszi, el is kezdődhet a vidombáki repülőtér kifutópályájához vezető gurulóutak kialakítása, a gépek parkolójának elkészítése és a jelző- és irányítórendszer rendszer szerelése. A munkálatok belátható távolságra hozzák a légikikötő elkészültének határidejét: a tervek szerint már 2020 végén felszállhat az első repülőgép a Brassó mellett lassan tíz éve épülő létesítményről.

A folyamat egyedinek számít, mivel Romániában közel 50 éve nem készült repülőtér, ráadásul így is jelentős bukaresti ellenszéllel szemben kellett dolgoznia a Brassó megyei önkormányzatnak, amellyel összefogott Kovászna Megye Tanácsa és Sepsiszentgyörgy önkormányzata is, hogy közös erőfeszítéssel mielőbb létrehozhassák a gazdasági-turisztikai és stratégiai szempontból is jelentős létesítményt.

Jakab István Barna, a reptér létrehozásáért felelős önkormányzati részleg tanácsadója nemrég arról számolt be, hogy mind a terminál, mind az irányítótorony kialakításánál a legkorszerűbb megoldásokat szándékoznak alkalmazni. A terminál 11 ezer négyzetméteres, utólag bővíthető épület, és maga az alapfunkció mellett az utasok kényelmét szolgáló kapcsolódó szolgáltatásoknak (üzletek, vendéglők) is elegendő teret biztosít. A tanácsadó szerint a repterek jövedelmének mintegy 40 százalékát ezen szolgáltatások jelentik. Az irányítótorony Románia-szinten egyedinek számít majd: virtuálisnak tekinthető, mert egy digitális kamerákkal felszerelt oszlop, amely panorámaképet közvetít a légi irányítóknak egy méretes kijelzőre. Jakab István Barna szerint biztonsági szempontból sokkal hatékonyabb ez a rendszer, és mintegy feleannyiba kerül, mint ha egy tornyot építenének. A reptér engedélyeztetését az önkormányzat végzi, a működtetésre szakvállalattal kötnek szerződést. Ez bevált európai példa, amely egyebek mellett azért is hasznos, mivel így a légikikötő hamarabb felzárkózik a szakmai elvárásokhoz – számol be a projektbemutatóról a Háromszék napilap.

Jakab István Barna szerint az építkezés, az engedélyeztetés, valamint a szerződéskötés legjobb esetben 12, legrosszabban 21 hónap alatt megvalósítható. A terv az, hogy 2020-ra minden meglegyen.

Ami a költségeket illeti, nagyjából 354 millió lejre rúgnak, ebből 258 millió lejjel rendelkeznek. Utóbbi tetemes része az önkormányzat által felvett hitelből származik, mintegy 50 millió a saját költségvetésük többletéből, illetve 23 millió lej a kormány idén jóváhagyott támogatása. A tanácsadó arról is beszámolt, hogy egy idén benyújtandó pályázat révén a költségek mintegy hetven százalékát utólag meg tudnák téríteni.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, valamint Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere azt a mentalitásváltást szándékozott kihangsúlyozni, mely révén az önkormányzatok most már regionális együttműködésekben kezdtek el gondolkodni.

A terminál megépítésére kiírt közbeszerzés jelenleg a kiértékelési fázisban van, ez lenne a legjelentősebb beruházás, megközelítve a negyvenmillió eurót.

A megyei önkormányzat honlapján közzétettek szerint összesen négy potenciális kivitelező jelentkezett a február 11-i határidőig. A kérdésre, hogy 2020-ban valóban egy működő reptér lesz-e Brassó határában, Adrian Veștea kifejtette: elviekben lehetséges megoldani, viszont a romániai törvények miatt bármi előfordulhat, főképp a közbeszerzések vonalán. A működtetést illetően az elnök optimista: egy megépült létesítménynél ennek nem kellene gondot jelentenie, de addig még sok a teendő.

Cikk megosztása