Helyi, országos és régiós szinten is demográfiai, gazdasági, társadalmi problémákat okoz a migráció, Romániában pedig nincs országos stratégia ennek ellensúlyozására – állapították meg a szakemberek. Sepsiszentgyörgyön kedden mutatták be a tavaly végzett középiskolások körében idén májusban készült felmérést annak a migrációs jelenségek kutatását célzó YOUMIG nemzetközi projektnek a keretében, melynek révén többek között a hazatelepülni készülő fiatalokat segítő sepsinet.ro honlap, valamint egy egyablakos tájékoztató rendszer is létrejött.
Buja Gergely, a YOUMIG helyi projektmenedzsere rámutatott, 1990 óta Kelet-Közép Európában 25 millió fiatal hagyta el a szülőföldjét, a hivatalos becslések szerint 3 millió romániai állampolgár él külföldön, de a valós szám megközelíti az 5 milliót.
„Érzékelhető a demográfiai csökkenés, egyre kevésbé fenntartható a szociális háló, a munkaerőhiány visszafogja a gazdasági fejlődést, hiszen a fiatalok mennek külföldre. Az országban pedig nincs stratégia ennek az ellensúlyozására” – állapította meg Buja Gergely.
Szerinte Sepsiszentgyörgy sincs jobb helyzetben, ez esetben a belső migráció is megjelenik, mivel más romániai városokba mennek el tanulni a fiatalok, és gyakran ott is maradnak. Végeztek egy elemzést, ami szerint 2035-ig mindenképpen csökkenni fog a város lakossága, ám ha az elvándorlás mértéke a pesszimista forgatókönyv szerint alakul, a jelenlegi 56 ezerről 42 ezerre esik vissza a lakosságszám.
Buja Gergely, a YOUMIG projekt helyi koordinátora
A projekt keretén belül feltérképezték az elvándorolt és a hazatérést fontolgató fiatalok problémáit is, abból indultak ki, hogy a migrációt nem tudják leállítani, de olyan körülményeket kell biztosítani a városban, hogy megérje hazatérni. Buja Gergely elmondta, hogy sok fiatal hazatért külföldről Sepsiszentgyörgyre, példamutatóan beilleszkedtek, vállalkoznak, és „értékes csomagot” hoztak külföldről: tudást, hozzáállást, kezdeményező képességet.
Az alkalmazókkal szemben mások az elvárásaik, nem lehet sarokba szorítani őket, de értékelik a kulturális, sport életet, a tiszta levegőt, a közbiztonságot, a család közelségét. „Ezek mind olyan ütőkártyák, melyek kisebb bevétel esetén is hazatérésre ösztönözhetik a fiatalokat” – mondta Buja Gergely. Szerinte nem kell erőltetni a fiatalokat, hogy itthon maradjanak, hagyni kell menjenek, tanuljanak, szerezzenek tapasztalatot, de folyamatosan tájékoztatni kell őket, hogy miért érdemes hazajönni.
A projekt keretében a 2014-2018-as középiskolás évfolyam végzősei körében készítettek felmérést, 600 fiatalt kérdeztek meg telefonon, a demográfia, a migráció, a tanulmányok, a munkaerőpiac alakulását, az idegen nyelv ismeretet vizsgálták, és arra is kíváncsiak voltak, mi a véleményük a városról.
A közvélemény-kutatás a második volt a sorban, amelyet az intézet a projekt számára készített, az előző a felnőtt lakosság körében zajlott, hasonló módszertannal és témakörökkel. A kutatás eredményeit Kiss Tamás szociológus ismertetve elmondta, egy korábbi, a 2004–2013 közötti időszakban végzettekre fókuszáló felmérésük eredményeihez képest számottevően megnőtt a magyar tannyelvű iskolát végzett magyar nemzetiségűek aránya. Érdekes továbbá, hogy a magyar válaszadók igen magas arányban állították, legalább középszinten beszélik a román nyelvet. A más idegen nyelvek közül az angolt jelölték meg a legtöbben, erről a román fiatalok nagyobb arányban állították, hogy haladó szinten bírják. Érdekes továbbá, hogy a magyar fiatalok nagyobb arányban vállalnának kettőnél több gyermeket. Noha a válaszadók többsége egyetemista, a román nemzetiségűek között magasabb a már dolgozók aránya.
Kiss Tamás szerint az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a végzős fiatalok az érettségit követően javarészt távoznak Sepsiszentgyörgyről, a magyar nemzetiségűek között viszont sokkal magasabb azok aránya, akik szívesen visszatérnének. A román fiatalok esetében a megkérdezettek kevesebb mint tíz százaléka jelezte, hogy komolyan foglalkozik a hazaköltözés gondolatával.
A jobb munkakörülmények, a magasabb életszínvonal miatti elvándorlás esetében a felmérés elég jelentős eltéréseket mutat a magyar és a román fiatalok között. A magyarok lehetséges célpontként az anyaországot, más erdélyi vagy székelyföldi várost, illetve Nyugat-Európát, az Amerikai Egyesült Államokat vagy Kanadát jelölték meg. A román fiatalok elsősorban külföldre távoznának, de elég magas azok aránya is, akik más erdélyi (nem székelyföldi) várost választanának vagy az ország más vidékére költöznének. A románság esetében jellemzőbb, hogy rövid távú munka miatt, míg a magyarok a hosszabb távú foglalkoztatottság érdekében döntenének a költözés mellett.
A munkaerőpiaci elhelyezkedésre és a bérezésre vonatkozó kérdésekre érkezett válaszok is sajátos képet mutatnak. Mind a román, mind a magyar fiatalok túlnyomó többsége a magánszférában helyezkedett el, a bérezés tekintetében viszont a románok jobban állnak. Kiss Tamás szerint utóbbi összefügg azzal is, hogy a románok körében nagyobb az egyetemet, főiskolát végzettek vagy végzők aránya.
A várossal kapcsolatos elégedettségi szint a magyar fiataloknál az összes vizsgált területen (jövedelem, bérszint, beruházások, kultúra, szabadidő, gyermeknevelés, oktatás) magasabb, mint román kortársaik esetében. Ennek egyik magyarázata lehet, hogy a román fiatalok a brassói, bukaresti lehetőségekhez viszonyítják a sepsiszentgyörgyieket, illetve Kiss Tamás szerint – bár ez nem szociológiai kategória – szubjektív okként ott lehet még, hogy a magyar nemzetiségűeket „erősebb gyökerek kötik” a városhoz. (Székelyhon, Háromszék)
