Vajda Lajos jelenleg klasztermenedzserként tevékenykedik – korábban Kovászna Megye Tanácsának alelnöki tisztségét töltötte be, az ASIMCOV keretében szoros kapcsolatot ápolt a megye vállalkozóival. Az utóbbi években különböző formákban vállalkozásfejlesztési tevékenységet is folytat, sok év tapasztalatával tekint a friss vállalkozásk lehetőségeire.

Az ASIMCOV keretében kis- és középvállalkozókkal foglalkozik. Tapasztalatai alapján érdemes-e itthon vállalkozni?

Úgy látom, hogy a struktúrák kiépítésében nem nagyon vállalnak szerepet azok a fiatalok, akik itthon tanulnak, itthon járnak egyetemre, viszont külföldön vállalnak munkát, kint keresnek pénzt. Néha hazajárnak és nosztalgiáznak a gondolattal, hogy milyen jó lenne itthon és úgy alakulna a gazdasági helyzet, hogy itthon is meg lehet élni. Azt az ideális vagy ideálisnak vélt helyzetet keresik, amelyet külföldön megtapasztalnak. Hiszen elsősorban a fizetések miatt mennek el a fiatalok az országból. Úgy gondolom, hogy közösen kell kialakítanunk olyan struktúrákat, amelyek egy normális társadalom működéséhez szükségesek. Akkor beszélhetünk igazán vállalkozásról, ha az egy konkrét probléma megoldására irányul, és Romániában, Erdélyben akad ebből bőven.

20 év perspektívájából nézve javult vagy romlott a helyzet?

Úgy fogalmaznék, hogy átalakult. A 2000-es évek közepéig volt egy jó periódus, stabilizálódott a helyzet. Azt látom, hogy azok a vállalkozások, amelyek a 90-es években alakultak, elkezdtek lefelé menni, ugyanis abban az időszakban még nagyobb volt a lehetőség a nyugati piacnak termelni, sokan exportáltak kis mennyiségben, nem volt ennyire feszes, merev a helyzet, szabadabb volt a piac. Aki nem képes változni, az idővel le fog maradni. Pusztán egy vállalkozás létrehozása még nem fog megoldást jelenteni egy fiatal számára. Meg kell találni a megfelelő piaci rést, és ez egyre bonyolultabbá válik.

Háromszéken inkább importra vagy exportra irányuló tevékenységet folytatnak?

Fogyasztók vagyunk mindannyian, ezt a helyzetet a nyugatiak dominálják. Nem bízunk eléggé magunkban, hogy kitaláljuk, mit lehetne a térségben kezdeni. Azt tudom mondani, hogy annak, aki vállalkozásban gondolkodik, ismernie kell az itthoni lehetőségeket. Itt beszélnünk kell az intelligens szakosodásról, arról, hogy régiószinten miben lehetünk jók. Európai viszonylatban általában 2-3 olyan terület van, amelyben az adott régió kiemelkedhet.

Ilyen a hegyvidéki mezőgazdaságunk, amely a kontinensen egyedülálló. Ezt lehetne fejleszteni és erre építeni egy értékláncot. Nem elég csak az intenzív mezőgazdaságra koncentrálni.

Például az olaszok, a franciák vagy spanyolok ebben nagyok jók, ráadásul büszkék is a régióik adottságaira, a termékeikre, amelyeket előszeretettel fogyasztanak. A hollandoknál vagy dánoknal más a helyzet, náluk intenzív termelés zajlik, egész Európát ellátják termékeikkel, melyekből mi is vásárolunk.

Fontos tehát a tudatosítás, a helyzetfelismerés, fontos egy regionális brand kialakítása, ezen belül pedig figyelembe venni az altérségek jellegzetességeit.

Egy másik lehetőség a balneológia: ebben a térségben 38 olyan település van, amelyben volt fürdőkultúra, amelyet egykor műveltek. Ez a természeti adottság most is létezik, ez egy regionális érték, és ennek hasznosításában összehangolt fejlesztesről kell beszélnünk.

A fejlesztési régiók leosztása megfelel a jelenlegi földrajzi helyzetnek?

Ideális a jelenlegi régiós felosztás. A kolozsváriak például használják a Transzilvánia brandet. Ezt mi is tudjuk használni. Ezen belül egy adott térség értékeit kell néznünk, a helyi identitást, mint hozzáadott értéket.

Most már minden szektorban nagy szerepe van az IT-nak, de figyelembe kell venni azt is, hogy

nem minden digitalizálható, robotizálható, hiszen az eszmei érték, a hagyomány és maga a kultúra vesznek így el.

Ezeket az eszméket tovább kell vinni, függetlenül a szakosodástól. Ezekben kell gondolkodni, ezeket kell kihasználni.

Ugyanúgy régiós érték az aerospace (repülőépítés), a  faipar és az erre épített kreatív, innovatív megvalósítások. Ugyanitt megemlíteném a fenntartható építkezést, az energiahatékonyság, a modern épületek és helyi közösségek tükrében. A green-klaszter például a régiófejlesztési stratégia része. Biomasszán alapuló energiatermelés működik több mint 65 településen. Fahulladékból energiát lehet előállítani, erre minden közösség képes. Ez összhangban van a jelenlegi világelvekkel is, azaz, mit kell figyelembe venni vállalkozás vagy klaszter kialakításánál. Van számos régiós klaszterünk (textil- és ruházati, faipari, gépipari, balneológiai stb. klaszter), együttműködünk a Gyulafehérvári Fejlesztési Ügynökséggel, együtt próbáljuk kiépíteni az intelligens szakosodást, nemzetközi projektekben veszünk részt, és ezt a struktúrát ajánljuk a fiataloknak is.

Mit kell figyelembe vennie egy friss válallkozónak?

Az említett szervezetekkel, klaszterekkel kell fölvenni a kapcsolatot. Meg kell érteni első lépésben, hogyan működik a szervezet, mi a küldetése, mi a hivatása. A balneológiára visszatérve, nem elég az infrastruktúra kiépítése, hanem szakemberek és elképzelések kellenek. A települések, a fürdőtelepek arculatát kell figyelembe venni, szociális témákat érinteni, hangsúlyt fektetni szakember képzésére.

Fontos felvenni a kapcsolatot egyetemekkel, felmérni a lehetséges munkaerőt, potenciált.  Fontos a külföldi tapasztalatszerzés, a kapcsolatrendszer kiépítése, de meg kell találni a lehetőséget itthon érvényesíteni ezeket.

Úgy látom, hogy sok esetben hiányzik a perspektíva. Ha valaki vállalkozást indítana, mindenképp komplex szolgáltatásban kell gondolkodnia, amely több területhez kapcsolódik. Nem csupán a profittermelés a cél, hanem a társadalmi tudatosság, társadalmi hatás kifejtése. Ezt kell erősíteni.

Cikk megosztása