Magyar Română English
  Hírek Eseménynaptár Térkép Fórum Sepsiszentgyörgy

Somogyi Attila - Szolnok (HU)
Szekely Emoke - Kezdivasarhely (RO)
Ilyes Arnold-Laszlo - Sepsiszentgyorgy (RO)
Bíró Andrea - Budapest (HU)
Béres Ferenc - Szeged (HU)
Ginghina Julianna Katalin - Budapest (HU)
Fadgyas Egmond - Sepsiszentgyörgy (RO)
Simon Tünde - Mosonmagyaróvár (HU)
Péter Izabella - Magyargyerőmonostor, Kolozs megye (RO)
Demes Bodó Iringó - Sepsiszentgyörgy (RO)

Sepsiszentgyörgy

Sepsiszentgyörgy a történelmi Háromszék legjelentősebb városa, ma Kovászna megye székhelye, Erdély legnagyobb magyar többségű városa.


A város története dióhéjban


 Sepsiszentgyörgy környékén már a kőkorban éltek emberek  és a vidéken egyaránt fellelhetők különféle vándornépek nyomai. A település első írásos említése 1332-ből származik, nevét templomának első védőszentjéről, Szent György lovagról kapta. Városi címet 1461-ben kap, melyet majd  kiváltságos város címmel egészít ki 1492-ben Báthory István erdélyi fejedelem. Városi kiváltságait Sepsiszentgyörgy csak nagy nehézségek árán tudta megtartani, a szomszédos szász nagyváros, Brassó minduntalan arra törekedett, hogy Szentgyörgytől megvonassa a vásártartás jogát.

Sepsiszentgyörgyöt története során sokszor elpusztították, az 1658-as tatárjárás, valamint az 1661-es török dúlás elpusztította az épületek java részét és a lakosságnak csak töredéke maradt életben. A késő középkorból ránk maradt feljegyzések tanúsága szerint a mezőváros lakossága nagy nehézségekkel küszködött, tizenhét hónapos szárazság, éhínség és pestisjárvány tizedelték a lakosságot.

Mária Terézia uralkodása alatt a császárnő rendelete alapján a székelyeket határőrségekbe szervezték, a katonákat erőszakkal sorozták be, a szolgálatot megtagadókra hosszú börtön várt. Sepsiszentgyörgy lakosságára nemcsak a katonáskodás nehéz terhe hárult, hanem a katonaság  eltartása is. Részben ezzel is magyarázható az a lelkesedés, mellyel a szentgyörgyiek részt vettek az 1848-as szabadságharcokban.

Az 1848-as forradalom a város történetének egyik legjelentősebb történelmi korszaka. A mai Megyei Könyvtár épületében hangzik el a híres mondat, miszerint „Lesz ágyú”. Gábor Áron, a forradalom egyik legendás alakja háromszéki öntőműhelyekben gyártott ágyúival jelentősen hozzájárul az önvédelmi harc ideiglenes sikeréhez. Városunkat maga Bem tábornok is felkeresi, a szabadságharcot azonban hamarosan vérbe fojtják az osztrák és orosz csapatok.

A forradalom után a megtorlás kegyetlen időszaka következik, ekkor semmisül meg Háromszék teljes levéltára, a városéból is alig sikerül megmenteni valamit. Az orosz és osztrák katonák a levéltár vaskos köteteit kockakőnek használják a város sáros utcáin. Sepsiszentgyörgynek tetemes hadisarcot kell fizetnie, a vezetőket kivégzik,  a vagyonelkobzások és a bebörtönzések mindennaposak ebben az időszakban.

A normalitás a város életében a Bach rendszer bukása után következett be, amikor hosszú idő után a város újra fejlődésnek indulhatott. 1861-ben választják a város első polgármesterét és a helyi tanácsot. Ezután gyors fellendülés következett, megépült a Székely Mikó Kollégium, megalapították a Székely Nemzeti Múzeumot, árvaház és kórház is épült.

Sepsiszentgyörgy volt az első Székelyföldi város, ahol szövőgyár indult, és ugyancsak az első település volt Háromszéken ahová bevezették az áramszolgáltatást, valamint Szentgyörgyön avatták fel az első rokokó stílusban kivitelezett állandó színpadot, egész Erdélyben harmadikként, Kolozsvár és Dés után. Nálunk alakult meg tehát az első székely színház.

Sepsiszentgyörgynek illusztris díszpolgárai voltak, így Jókai Mór és maga Kossuth Lajos is.

 „Hálás köszönettel veszem Sepsiszentgyörgy város által díszpolgárrá történt megválasztásom oklevelét. Kiket arról a földről hallok megszólalni, hol Gidófalva és Szentgyörgy közötti Szépmezőn Gyertyánffy ezredes vezérlete alatt a derék székely huszárok az utolsó emberig meghaltak a hazájukért, mint egykor Thermopilae hősei. Vigyék meg az összes székelynek szíves üdvözletemet és reám való emlékezésükért az én hálámat”.  Kossuth Lajos

 A huszadik században bekövetkezett drámai változások eredményeképpen Sepsiszentgyörgy Románia részévé vált a trianoni döntés után. Rövid ideig, 1940 és 1944 között, a második bécsi döntés eredményeképpen Magyarországhoz tartozott. A második világháború után Észak-Erdélyt újra Romániához csatolták, így lett Sepsiszentgyörgy is újfennt Románia része. 1952 és 1960 között Sepsiszentgyörgy a Magyar Autonóm Tartomány része, 1960-ban átkerül a Sztálin Tartományból lett Brassó Tartományhoz, majd az 1968-as megyésítés során megalakított Kovászna megye székhelye lesz.  

A szocializmus évei, a szocialista városfejlesztés jelentősen módosította a korábban sajátos mezővárosi jelleget, ezek az átalakulások nem voltak igazán kedvezők, de az elmúlt tizennyolc évben a városvezetés sokat tett Sepsiszentgyörgy modernizálásáért, és a jelenlegi adminisztráció is hasonló szellemben kíván cselekedni.

Tovább